Az energia szektor alatt az elektromos áram, gáz, gőz és melegvízellátást értjük. Ezeket a tevékenységeket 2007-ben az Európai Unió 27 tagállamában összesen mintegy 26 800 vállalat végezte és ezzel 940 milliárd euró árbevételt ért el. Ezek a vállalatok együttesen több mint 1,2 millió embert foglalkoztatnak, vagyis az ipari alkalmazottak 3,3%-a dolgozik a szektorban. A vállalatok által megtermelt hozzáadott érték 200 milliárd eurót tesz ki, amivel a teljes ipari termelés által létrehozott hozzáadott érték 9,4%-át állítja elő.

A Meetup célja, hogy az tiszta technológiákkal foglalkozó tudósok, feltalálók és befektetők megismerhessék egymást, egymás gondolatait, terveit. Az augusztusi meetup témái megvalósult ötletek: zöldtetők és zéró emissziós járművek. A találkozót a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület, a zéró emissziós járművek versenyeit szervező Inno-Mobil Sportegyesület és a Visegrad Investments támogatja és szervezi. 

Az Eurostat térképe azt mutatja meg, hogy mekkora volt a befektetett (külföldi és hazai) tőke megtérülése az adók levonása előtt az egyes európai országokban. A nagy válság előtt a legjobb megtérülést Litvániában, Lettországban és Szlovákiában lehetett elérni. Magyarország Portugáliával, Svédországgal és Belgiummal a sereghajtók között volt.

Az országgyűlés tegnap [június 15-én] határidő megjelölése nélkül befagyasztotta az energiaárakat, és egyben miniszter hatáskörbe utalta az új árképlet kidolgozását. Így a szolgáltatók csak ennek meghatározása után emelhetik tarifáikat. A magyarországi energiaárszint egyébként Európa középmezőnyében van. A fizetésekhez viszonyítva viszont az egyik legmagasabb.

Az Este vendégei voltak Antal Dániel és Drucker György, energiapiaci szakértők.

A távhő az a közszolgáltatás, melynek technológiája és szabályozása a legtöbbet változhat az elkövetkező évtizedben. A töredezett, helyileg szabályozott iparágba a kogeneráció révén sikerült új erőforrásokat bevonni és új beruházásokat indítani. A frissen liberalizált piacon megjelentek az aranybányának tűnő, megújuló erőforrásokra építő biogáz és biomassza alapú technológiák. A távhőszolgáltatók között egyaránt megtalálhatóak a veszteséget termelő önkormányzati vállalatok és a nyereséges magáncégek.

View Távhő in a larger map. A színek jelentése: Geotermikus energiával termelt hő, Kevesebb mint 700 lakást ellátó szolgáltató, 700 - 3 000 lakást ellátó szolgáltató, 3 000 - 10 000 lakást ellátó szolgáltató, 10 000 - 250 000 lakást ellátó szolgáltató A fekete pont a jel közepén a kapcsoltan termelt hőt értékesítő szolgáltatókat jelenti.

A fenti térképen összegyűjtöttük a Magyarországon működő távhőszolgáltatókat. A különböző színek az eltérő mérettartományban működő szolgáltatókat jelölik. Magyarországon a távfűtésre használt hő közel 80%-át állítják elő kapcsoltan.

 Üzleti elemző - piacszabályozás és versenypolitikai elemzés

Olyan friss diplomás, 0-3 év szakmai tapasztalattal rendelkező egyetemi diplomás közgazdászokat, vagy kiváló numerikus képességekkel rendelkező jogászokat keresünk, akiket kifejezetten érdekel a monopóliumok szabályozása és a versenypolitika. A tipikus elemzési feladatok regulátori vagy versenyfelügyeleti döntéseket előkészítő hatósági beadványok, engedélykérelmek megalapozását szolgáló esetvizsgálatok, számítások.

• Az ideális jelölt a témában helyezést elért TDK vagy OTDK dolgozatot írt vagy részt vett a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Regionális Energia Kutató Központ tehetségkutató versenyén;
• Az angol szakszövegek olvasási szövegértése elvárás, a jó angol nyelviismeret, illetve a cseh, szlovák, lengyel vagy német nyelv ismerete előnyt jelent; 
• Az irodai alkalmazások (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) készségszintű alkalmazása elvárás, előnyt jelent ábrázoló, illetve statisztikai vagy matematikai adatelemző programok ismerete.

A sikeres jelentkezőnek piaci bért, cafeteria-jutatásokat, illetve kellemes munkakörnyezetben végezhető, kiváló ügyfeleket kiszolgáló, szakmai fejlődést lehetővé tevő munkát kínálunk.

A jelöltektől magyar nyelvű Europass formátumú szakmai önéletrajzot és magyar nyelvű, a szakmai és személyes karrierambícióikat bemutató magyar nyelvű motivációs levelet várunk a a ...[itt található]...  címre.

A kiválasztási folyamatban cégünk a jelöltek nemét, származását és más lényegtelen körülményeit nem veszi figyelembe.

Gyakornok - kutatási asszisztens

Olyan egyetemi hallgatót, doktoranduszt keresünk, aki tanulmányai és/vagy kutatásai mellett részmunkaidőben társaságunk tudományos tanácsadói és üzletviteli tanácsadói számára kutatási asszisztensi feladatok lát el, elsősorban kvantitatív elemzési feladatok (adatok gyűjtése, rendszerezése, alapvető matematikia-statisztikai jellemzőinek vizsgálata, javítása) megoldásához. 

• Elvárás táblázatkezelő és/vagy statisztikai programcsomagok rutinszintű használata, 
• Előnyt jelent az opciós árelmélet ismerete, illetve a matematikai tárgyak terén kiváló tanulmányi előmenetel.

A jelöltektől magyar nyelvű Europass formátumú szakmai önéletrajzot és időbeosztási javaslatot tartalmazó motivációs levelet várunk  a ...[itt található]...@visegradinvestments.com címre. Minden megfelelő jelölttel személyes beszélgetést kezdeményezünk.

A kiválasztási folyamatban cégünk a jelöltek nemét, származását és más lényegtelen körülményeit nem veszi figyelembe.

Mi készítettük el a magyarországi Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Platform társadalmi-gazdasági kérdésekkel foglalkozó fejezetét, amelynek első nyilvános bemutatója és vitája a Nemzeti Technológiai Hivatalban lesz május 4-én. Ez a technológia alapvető fontosságú a magyar járműgyártás, gépgyártás és bizonyos energetikai rendszerek szempontjából, ezért ideje elkezdeni ledolgozni az évtizedes hiányt, főleg, hogy vannak területek, ahol még a világ élvonalában vagyunk.

Meglátásunk szerint a hidrogén- és tüzelőanyag technológia rövid, közép- és hosszútávon így fog átalakulni, és a lenti értékláncok mentén fog megjelenni a közlekedésben, szállításban, energetikai közművekben, kórházak és más intézmények szünetmentes áramellátásában, és esetleg az energetikai rendszer kiegyenlítő erőművi, vagy erőművet helyettesítő alkalmazásaiban.

Íme a meghívó:

Ezúton invitáljuk Önt a Nemzeti Technológiai Hivatal által támogatott Nemzeti Technológiai Platformok soron következő rendezvényére: a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórumára amely Hivatalunkban (1117 Budapest, Neumann János u. 1/c.) 2010. május 4-én kedden, 13 órai kezdettel kerül megrendezésre.

A Fórumokkal kapcsolatos további információk a http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/folytatodnak-nemzeti címen érhetők el,

a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai PlatformSzakmai Fórumának programja pedig itt olvasható: http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/hidrogen-tuzeloanyag

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, mivel a terem befogadóképessége korlátozott. Kérjük, részvételi szándékát szíveskedjen legkésőbb május 3. hétfő 12 óráig jelezni a http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/hidrogen-tuzeloanyag oldalon történő regisztrációval.

Regisztráljanak, jöjjenek!

Idén rendezték meg 5. alkalommal a magyar autógyártás zászlóshajójának, az Audi-gyárnak a parkolójában az alternatív meghajtású járművek versenyét. A komoly szponzorok és a csapatok láthatóan növekvő büdzséje mutatja, hogy nem csak tudósok, mérnökök, feltalálók és sportemberek versenyeznek,de az elektromos, hidrogén- és tüzelőanyagcellás autóipar majdani beszállítói és háttéripara is. A részletesebb elemzés előtt íme egy hangulatos képgaléria a versenyről.

A verseny egyben nagyszerű csapatépítő tevékenység volt a Visegrad Investmentsnek is, és reméljük, hogy több technológia győztesével is alkalmunk lesz együtt dolgozni.

Gratulálunk a győzteseknek, külön a másodszor is nyertes HY-GO csapatnak és a villanyverdásoknak!

A múlt hét pénteken megkezdődött a Pallas Páholyban az AmCham Az energiapolitika mint a nemzeti versenyképesség tartópillére című állásfoglalásról rendezett vitafórum-sorozat, amely a szabályozási és a diplomáciai kérdéseket tűzte napirendjére. Ezzel egyidőben a Napi Gazdaság készített hosszú interjút az állásfoglalásunkról velem. (A zsurnalisztikus túlzás a címben nem tőlem származik, de tényleg nagyon árt a magyar gazdaságnak a drága energia).

A vitafórum április 30-án folytatódik az energiahatékonyság témájával.

Sólyom László köztársasági elnök a Külügyminisztérium elé hívta a Budapest polgárait, hogy gyertyákkal gyászolják a katyni tömegmészárlás évfordulóján tragikusan elhunyt lengyel államvezetőket. Bem apó szobra egyben a lengyel-magyar barátság emlékműve is 1934 óta. Szinte felfoghatatlan, hogy pont amikor amikor a lengyel és orosz államfők együtt emlékeztek volna a történelmi bűnre, Oroszországban, a lengyel hadsereg vezetése lemészárlásának hetvenedik évfordulóján történt a tragédia.

Az elmúlt két évben a közép-európai államok sora jelentette be, hogy atomerőművet akar építeni. Sokan nem értették, hogy miből, és ma megvan az első áldozat: Bulgária belátta, hogy nincsen négymilliárd eurója a némileg bizonytalan megtérülésű projektre.

A vezetésemmel készült az AmCham befektetői kamara (amelynek ma már számos magyar és nyugat-európai vállalat is tagja) energetikai és környezetvédelmi bizottságában a nemzetgazdaság versenyképességét középpontba állító energiapolitikai állásfoglalás. Véleményünk szerint egy növekedés-orientált, munkahelyeket teremtő, a világpiacon sikeres magyar gazdaságpolitikának ilyen energiapolitikát kellene folytatnia.

Az AmCham négy témában javasol együttműködés a kormányzati szervekkel, a többi kamarával és a vállalkozásokkal:

• ténylegesen független közműszabályozás megteremtése, amelynek célja az árak rövid és hosszú távú növekedését korlátozó, költség-alapú, az energiaközművek működési és beruházási költségeit optimalizáló árhatóság megteremtése, lehetőség szerint a Magyar Közműtanács, vagy egy erősebb energiahivatal formájában;
• az energiahatékonyság növelése az ipari, mezőgazdasági, lakossági és közszférában is, elsősorban a magánberuházások - többek között a lakosság saját energiaszámláját csökkentő beruházásai - előtt álló akadályok megszüntetésével és a kiszámítható beruházási környezettel;
• a magyar gazdaásg energiafüggőségét, a magyar gyáripar és a mezőgazdaság számára új termékértékesítési lehetőséget kínáló zöld energia elfogadása, hatásos beruházásösztönző rendszer és nem jobban célzott támogatások segítségével;
• a ténylegesen energiahtékonyságot, költségeket és szennyezést csökkentő bányászati, energiatermelő, energiaszállító beruházások előtt álló adminisztratív, szabályozási és pénzügyi akadályok csökkentését, a mainál jóval kedvezőbb befektetési környezet megteremtését.

Az AmCham egy olyan befektetői kamara, amelynek amerikai, magyar és nyugat-európai vállalkozások a tagjai. Tagjaink közé tudjuk Magyarország legnagyobb energiafogyasztóit, és az energiatermelő-, kereskedő és elosztó vállalkozások jelentős részét, valamint az energetikai technológiát gyártó elektronikai gyáripar majdnem egészét.

Az AmCham célja a tagjai, a magyarországi vállalkozások és a kormányzat támogatása abban, hogy a vállalatok, a hazai iparágak és az egész nemzetgazdaság versenyképesen, egyre több jövedelmet hazahozva vegyen részt a világpiaci versenyben. Ennek érdekében az AmCham eddig nyolc szakpolitikai állásfoglalást adott ki. Ebben az évben az energiapolitika témáját emeltük ki. Az energiapolitikának azért kell a nemzeti versenyképesség alappillérévé válnia, mert jelenleg az energia mind a háztartások, mind a termelő vállalkozások egyik legnagyobb anyagi tehertétele.

A magyar gazdaság több és drágább energiát használ egy euró nemzeti jövedelem megtermeléséhez, mint európai versenytársai. A magyar energiarendszer jelenlegi állapota olyan drágán, kockázatosan és öregedő technológiával szolgálja ki Magyarországot, amin versenyképességünk visszanyeréséhez változtatni kell. A változtatásokhoz nagyon sok új beruházásra, befektetésre és jó energiapolitikára van szükség. Az AmCham abban szeretne partnere lenni a magyar kormányzatnak, önkormányzatoknak és a vállalkozói szférának, hogy ezek a beruházások minél hamarabb megvalósuljanak és megtérüljenek. Úgy gondoljuk, hogy a mostani energiapazarló állapotból Magyarország csak nagy mennyiségű, és ténylegesen high-tech beruházással lábalhat ki. Az AmCham és tagvállalatai, Magyarország legnagyobb energia fogyasztó, termelő, és néhány jelentős energia-elosztó és kereskedő cége ennek érdekében javasol új párbeszédet a kormányzattal, a civil szervezetekkel és a többi vállalkozással. 

Letölhető anyagok: Az energiapolitika mint a nemzeti versenyképesség alappillére (pdf), sajtóanyag (pdf)

A sajtóvisszhangot és a letölthető anyagokat folyamatosan linkelem, ahogy elérhetők lesznek.

2010. március 29: AmCham: közműtanáccsal olcsóbbá válhatnak az energiaárak, ugyanerről az origo.hu beszámolója, AmCham: közműtanács, vagy erősebb energiahivatal kéne (Menedzsment Fórum), A közműtanácsnak kellene levernie az energiaárakat (Hír TV), Nem eléggé szigorú? Erősebb energiahivatalra lenne szükség (Magyar Nemzet Online)

Koszos és elhanyagolt vagonok, lassú vonatok, drága jegyek, megszüntetett vonalak. Ezek az első gondolatok, ha szóba kerül a MÁV. Lehet-e másképp? Lehet-e hivatkozási alap a XIX. század vége, amikor a magyar vasút híresen keresztül-kasul szelte az akkori országot, és jószerivel majd minden településre el lehetett jutni vonattal? Mondjuk: tiszta és korszerű kocsik, pontosan betartott menetrend, gyors és biztonságos célbaérkezés, megfizethető, és mindenki által megfizetendő viteldíjjal. Lehet-e ez a cél? Fenntartható lenne-e így a Magyar Államvasutak? Bárhogyan is, de reform vár a MÁV-ra. Nehéz, hosszadalmas és rengeteg érdeket sértő átalakítás, amit az Európai Unió is sürget. Kassza a MÁV helyzetéről és jövőjéről.

Az adás vendégei: Dr. Tömpe István - Infrastruktúra-fejlesztési igazgató, MÁV Zrt, Antali Károly - a közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos, Felsmann Balázs - volt közlekedési szakállamtitkár, Borsik János - a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnök, Antal Dániel - a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal volt elnöke. Lásd még a Magyar Közgazdasági Társaság vitáját dr Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával, dr Ruppert Lászlóval, a Közlekedéstudományi Intézet vezérigazgatójával és Antal Dániellel, az ITCB Consulting vezető tanácsadójával.

Cégünk szolgáltatási portfóliójának bővítése és cégidentitásunk várható változásának lépéseként elkészült angol nyelvű, blogformátumú honlapunk, a visegrad-investments.com, amely a visegrádi országok üzleti és befektetési lehetőségeivel foglalkozik. Különös hangsúly fektetünk a privatizációs híreknek, elsősorban a magyar cégek számára is elérhető áron és méretben felkínált lengyel állami és önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra. Ágazatok szempontjából a szabályozott hálózatos iparágak, elsősorban az energia-szektor, a közlekedési szektor és a pénzügyi szektor, továbbá a gyártóipar híreit és adatait mutatjuk be, gyűjtjük és elemezzük. A makrogazdasági adatokat mindig a reálgazdaság és a hitelezési lehetőségek szempontjából értékeljük. Kényelmi szolgáltatásként specializált internet-keresővel, valutaváltóval és rss-sel láttuk el az oldalt. Hasonló profilú, de nem versenytárs oldalakkal nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A magyarországi közlekedési rendszerek jellemzőiről, fenntarthatóságáról és szükséges reformjáról, a közúti, a vasúti és a helyi tömegközlekedés átalakításának lehetséges irányairól szól a Magyar Közgazdasági Társaság Beszélgetni kell! című interaktív, internet-televíziós vitafórum-sorozatának következő adása 2010. január 21-én, csütörtökön délután 15 órától. Az élőben, internet-televíziós technológiával sugárzott vitafórumba nem csak a beszélgetést a helyszínen figyelemmel követők kapcsolódhatnak be, a honlapon keresztül, az élő adás közben az internetezőknek is lehetőségük lesz kérdéseket feltenni.

A közlekedéspolitikai vitafórum előadói Antal Dániel közlekedési szakértő, az ITCB Consulting ügyvezetője, a Magyar Vasúti Hivatal korábbi elnöke; Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábbi közlekedési helyettes államtitkára lesznek. A vitát Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára vezeti.

A január 21-i vitafórum többek között olyan kérdésekre keres választ, mint hogy pazarlók-e a jelenleg működő közlekedési rendszerek; hogy valóban túlméretezett-e a magyar vasút; hogy jobban működtethető-e a magánvasút az államinál; hogy valóban megtakarítást eredményeznek-e a szárnyvonal-bezárások; hogy a Debrecenben, Miskolcon és Szegeden uniós pénzből épülő, új villamosvonalak helyett nem lenne-e hatékonyabb autóbuszokat üzembe állítani; vagy hogy a jelenlegihez képest mennyit kellene fordítanunk útfenntartásra Magyarországon.

Frissítés: A beszélgetés megnézhető itt Windows Media Player plugin segítségével.

Ezúton kívánunk boldog ünnepeket, és sikerekben gazdag, boldog új évet minden jelenlegi és jövőbeli ügyfelünknek, barátunknak, kollégánknak és versenytársunknak. Irodánk január 5-ig ügyfeleti rendszerben fogadja megkereséseiket, az új évben pedig új termékekkel és arculattal várjuk Önöket.

We wish a merry holiday season and a successful, happy new year for all current and prospective clients, friends, colleagues and competitors. Our office is available upon request via telephone or e-mail until 5 January. In the new year we will come back with new services and a new corporate identity.

A Neumann Nonprofit Kft megrendelése alapján az elmúlt hónapokban elkészítettük az újrahasznosítható állami információk és adatok piacának felmérését jogi, üzleti, meteorológiai, földrajzi-földtani-hirdológiai, társadalmi és közlekedési témakörben. A felmérés során több mint száz állami szervezettel és állami információkat, adatokat üzletszerűen hasznosító vállalkozással vettük fel a kapcsolatot, akikkel interjúkat készítettünk, kérdőívet vettünk fel illetve más módon konzultáltunk. A felmérés során az érintett állami szervek költségvetési terveit, beszámolóit, azok szöveges indoklását, valamint az érintett cégek cégnyilvános adatait vettük figyelembe. Cégünk szakértői álláspontja szerint Magyarországon az Európai Unió nyugati feléhez képest drágán, nehezen és kiszámíthatatlan módon lehet állami információhoz jutni, mivel hazánk nem ültette át megfelelően Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvét, különösen nem a hozzáférés árazása, megtagadása, az általános, diszkriminációmentes szerződési feltételek és a jogorvoslati lehetőségek biztosítása terén. Ebben a helyzetben ugyan kialakult az állam által gyűjtött, előállított és rendszerezett információk üzleti és tudományos célú újrahasznosításának a gyakorlata és a piaca is, de az nem működik jól, ami az állam számára az Európai Unióban szokásosnál kisebb bevételt, az újrahasznosító szervezetek számára kevesebb üzleti lehetőséget teremt. Az információk rossz elérhetősége egyrészt azokat az innovatív vállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek professzionális szolgáltatásokat, vagy navigációs rendszereket, mezőgazdasági, kármegelőzési termékeket kínálnak, illetve általában minden hazai vállalkozást és befektetőt a vállalkozásokra vonatkozó céges és jogi információk nehéz, drága és hiányos elérhetősége, az üzleti tervezést segítő aggregált adatok elérhetetlensége miatt. A leggyakoribb problémának azt találtuk, hogy egyes közintézmények számára a hazai jog az EU irányelvvel szemben magasabb bevételi előirányzatot ír elő, illetve az újrahasznosítás megfelelő jogi feltételeinek megteremtése helyett sokan az információs szabadságjogukkal élve, közérdekű adatként próbálnak megszerezni olyan információkat, amelyeket a közigazgatás nem képes ilyen módon és ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

Prezentációnk a jelenlegi piaci helyzetet mutatja be 25 lépésben, amelyből az első lépések a jogi fogalmakat tisztázzák. A prezentáció végigolvasásához mintegy 25 perc szükséges, az egyes elemek lejátszás nélkül is megnézhetők, kiemelhetők. A prezentációban a Levéltári törvényre, a közérdekű adatok nyilvánosságáról is rendelkező Adatvédelmi törvényre, illetve az Irányelvre hivatkoztunk. A prezentáció és az itt leírtak kizárólag az ITCB Consulting Kft szakértői véleményét tükrözik, azok tartalmáért sem a felmérés megrendelője, sem a felmérésben részt vevő személyek nem felelősek.

A HTC-Platform Végrehajtó Testülete december elsei ülésén elfogadta az ITCB Consulting Kft tagfelvételi kérelmét a Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platformba. Antal Dániel az ITCB Consulting részéről a HTC Platform tízéves Stratégiai Kutatási Tervének gazdasági és társadalmi területéért felelős munkacsoportot vezeti. Cégünk elkötelezett abban, hogy a hidrogéntechnológiák korai piacra vezetésének gazdasági, piaci és jogi, hatósági akadályait segítségen a technológiában érdekelt vállalkozások számára elhárítani. A Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform (HTC-Platform) hosszú távú és általános célja a hidrogéngazdaság magyarországi kiépítésének elősegítése az Európai Unió European Hydrogen and Fuel Cell Technology Platformjával szoros együttműködésben, a hidrogén és tüzelőanyag-cella ipari szakterület versenyképességének, fejlődésének elősegítése a szakterület képviselői által meghatározott, és a többi érdekelt féllel egyeztetett fejlesztési- és fejlesztést támogató kutatási stratégia mentén. A HTC-Platform közvetlen célja a szakterületen érdekeltek összefogásával és együttműködésével részletes elemzések, helyzetértékelések és konzisztens kutatási program kidolgozásával és végrehajtásával megalapozni és felgyorsítani a hidrogén és tüzelőanyag-cella technológiák hazai kutatását-fejlesztését, és alkalmazásuk elterjesztését.

Az intézményi közgazdászok szerint a magántulajdon érvényesítése és védelme egy nemzet gazdaságának egyik legfontosabb tényezője. A középkori Európa azzal vált a világ leghatalmasabb civilizációjává, hogy a feudális rendszer más despotikus rendszerekkel szemben erőteljesen védte a tulajdont: maga államalapító királyunk is ezzel kezdte államiságunk ezeréves építését. A globális kapitalizmus korában a nemzetközi felmérés szerint azokban az országokban, ahol a kisebbségi tulajdont jobban védik, mint Magyarországon, átlagosan 16 350 dollár az évente egy főre jutó nemzeti jövedelem, ahol nálunk is kevésbé, ott 10 790 dollár. Ha a többségi és a szellemi tulajdonjogokat is figyelembe vesszük, akkor a magyar államnál tulajdontisztelőbb helyeken átlagosan 44 208 dollár jut egy főre, a kevésbé tulajdontisztelő helyeken pedig csak 7105 dollár. Álláspont az origo.hu véleményrovatában: A gazdasági erő és a tulajdon hatalma: hova álljunk?

Vitaindító prezentáció az AmCham amerikai-magyar kereskedelmi kamara elektronikai gyártóipari stratégiai workshopjára a hazai ipargazdasági tervezés lehetőségeiről és az ipari-energetikai ágazati kapcsolatokról.

A közszféra információi (PSI – public sector information) jelentik Európa legnagyobb információforrását. Ide tartoznak például a térképek és műholdfelvételek, a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat, a statisztikák, a cég- és népesség-nyilvántartások, valamint a szabadalmi lajstromok. A közszféra információit az Európa polgárai által nap mint nap igénybe vett termékek és szolgáltatások széles körében használják nyersanyagként, például a gépjármű-navigációs rendszerekben, az időjárás-előrejelzésekben, valamint a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokban. Piackutatásunkban először a kínálati oldal, vagyis a közintézmények tapasztalatait, értékelését gyűjtjük össze. A Közintézményi kérdőív központi és önkormányzati közigazgatási szervek, állami és önkormányzati tulajdonú, közhasznúsági szerződés, vagy támogatási szerződés alapján közfeladatot ellátó vállalatok és köztestületek számára készült.

További információk: A közszféra információnak kereskedelmi célú újrahasznosítása (PSI)

Augusztus elsejétől kellett volna alkalmazni, de a Kormány és a Bankszövetség, illetve tizenhat bank megállapodása értelmében szeptember végéig, a jogszabály revíziójáig nem alkalmazzák az új jogszabályt. Mivel a Kormány nem függeszheti fel egy törvény alkalmazását, a bankok vállalaták, hogy az általuk sokat bírált jogszabály felülvizsgálatáig nem tesznek olyan lépéseket, amelyeket a törvény hatálya alá tartoznának, vagyis nem kezdeményeznek egyoldalú szerződésmódosításokat. A témával mi is foglalkoztunk a referenciakamatokra vonatkozó, a banki transzferárakat és árakat befolyásoló bekezdés nyomán. Antal Dániel véleménye az origó komment.hu oldalán:

Jogos elvárás, hogy a jövőben a magyar lakosság és a vállalkozások kisebb terhet viseljenek a pénzügyi rendszer hibáiból és a bankrendszer a saját ügyetlenségét ne tudja egyoldalúan az ügyfelekre terhelni. De nem lehet mindenért a bankárokat okolni: a bankok azt az egyöntetű állami, lakossági és vállalati igényt próbálták kielégíteni, hogy Magyarország minden szektora többet költhessen, mint amennyit megtakarít. Azon, hogy nincsen elég hazai pénz a bankokban, az biztosan nem fog segíteni, hogy a bankokkal szemben még szigorúbban lépnek fel a hatóságok. Az új, végiggondolatlan fogyasztóvédelmi szigorítás hatása várhatóan a bankok még szigorúbb hitelezési aktivitása lesz, ami hosszabbá és fájdalmasabbá fogja tenni a reálgazdasági recessziót. Az elmúlt években mind a bankokban, mind az állami szabályozó szervekben biztosan követtek el egyéni hibákat - ezeket az adott szervezeteknek kell megoldaniuk. Magyarországnak azonban azzal is szembe kellene néznie, hogy az esetleges egyéni hibákon túl pénzügyi rendszerünk - a bankok, a nyugdíjbiztosítók, a pénzügyi felügyelet, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank - milyen tévedések nyomán vált a tavalyi pénzügyi válság egyik első és legsúlyosabb áldozatává. Ez egyoldalúan nem megy: ha a kormány és hatóságok csak a bankokat akarják megleckéztetni ahelyett, hogy nyitott végű, konstruktív párbeszédet kezdenének, az ügyfelek biztosan nem fognak jól járni.

>>>teljes cikk és mások kommentjei Úgy látszik, a párbeszéd az utolsó pillanatban elkezdődött. A megfelelő megoldás megtalálása jó ügyfélismeretet, és a bank saját költségeinek és határköltségének pontos ismeretét, koherens transzferárazási és árazási politikát igényel.

A közszféra információi (PSI – public sector information) jelentik Európa legnagyobb információforrását. Ide tartoznak például a térképek és műholdfelvételek, a jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat, a statisztikák, a cég- és népesség-nyilvántartások, valamint a szabadalmi lajstromok. A közszféra információit az Európa polgárai által nap mint nap igénybe vett termékek és szolgáltatások széles körében használják nyersanyagként, például a gépjármű-navigációs rendszerekben, az időjárás-előrejelzésekben, valamint a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokban. A közszféra információs kincséhez való hozzáférést a 2003/98/EK irányelv szabályozza , amelynek felülvizsgálata az Európai Bizottság 7.5.2009 COM(2009) 212 azonosítójelű közleménye szerint (pdf letöltés) felülvizsgálat tárgyát képezi. Az európai újrahasznosítási politikával kapcsolatos dokumentumok időrendi sorrendben a Bizottság PSI honlapján érhetők el. Az európai közszféra információs kincsével való gazdálkodás, értékesítés, kereskedelmi célú újrafelhasználásra vonatkozó tanulmányok, iratok, felmérések eredménye ingyenesen elérhetők a bizottsági PSI honlap könyvtár részében. Magyarországon a közszféra információinak újrahasznosításának legnagyobb akadálya, hogy a hazai jog a közérdekű adatigénylés és a kereskedelmi célú adatigénylés között nem tesz különbséget. Ennek eredményeképpen hazánkban viszonylag sok, de relatíve gyenge minőségű adat ingyenesen elérhető, ugyanakkor az üzleti célú alkalmazásra alkalmas minőségű és áru adatok kínálata szűk. Piacfelmérésünk célja, hogy a magyar nemzeti adatvagyon üzleti célú hasznosítására jellemző kereskedelmi feltételeket, árakat, jogi és anyagi vitaforrásokat megértsük, illetve a piac méretét és növekedési potenciálját megbecsüljük. Piacfelmérésünk során minden értékesítésben és vételben eladott szervezettel szívesen folytatunk interjút vagy kérésre kérdőívet küldünk. Az eredményeket minden szervezettel megosztjuk. Azoknak az ügyfeleiknek, akik eredményeink összegzése és javaslataink előtt javítani szeretnének gyakorlatukon, irányadó európai példának a brit OPSI (az Egyesült Királyság miniszterelnöki hivatalában működő szervezet) gyakorlatát ajánljuk.

Felkai András az elmúlt évek magyar pénzügyi világának kiemelkedő, megbecsült alakja volt. 1956-ban született Budapesten. Tanulmányait Németországban kezdte, majd Indiában is élt családjával éveken át, 1980-tól pedig a CIB, az Inter-Európa Bank Rt, az Európai Kereskedelmi Bank Rt és a Citibank Rt vezetője volt. Az ezt követő években sikeresen vezette saját tanácsadó cégét, és a 2001 júniusában a Synergon Rt igazgatóságának többi tagjával tragikus repülőgép-balesetben hunyt el. 2001 őszén a Citibank Rt. kezdeményezésére és támogatása mellett az Alapítvány a Pénzügyi Kultúra Fejlesztéséért ösztöndíjat hozott létre, amelyet Felkai András emlékének szentelt. Az ösztöndíjalap támogatói közé később több szervezet és magánszemély is felsorakozott, köztük Felkai András családja is. Az ösztöndíj keretében 18-30 éves magyar gazdasági szakemberek egyetemi diplomájuk megszerzéséhez és az azt követő tanulmányaihoz kapcsolódó költségek támogathatóak. Az ösztöndíj keretében egyaránt támogathatóak posztgraduális tanulmányok és egyéb kiegészítő tanulmányok, Magyarországon és külföldön egyaránt. A támogatható kiadások lehetnek például: tandíj; vizsgadíj;tankönyvek, oktatási segédletek beszerzésének költségei;a tanulmányokhoz kötődő utazási és szállásköltségek, stb. A részletes pályázati feltételek az Alapítvány a Pénzügyi Kultúra Fejlesztéért honlapján érhetők el, további felvilágosítást a [cím felfedése...].@itcb-consulting.hu címen kaphat Fried Zsuzsától.