A hidrogén lehet a jövő energiahordozója, amely képes a fosszilis energiahordozókból, a megújuló energiaforrásokból vagy a nukleáris forrásból származó energiát további káros anyag kibocsátása nélkül tárolhatóvá és felhasználhatóvá tenni. A hidrogén különösen jelentős szerepet fog játszani a megújuló energiaforrások piacának megteremtésében, hiszen lehetővé teszi a biomasszából, a geotermikus forrásból, a nap- vagy szélenergia tárolhatóvá és szállíthatóvá tételét. Magyarországon a szélesebb nyilvánosság akkor értesülhetett a hidrogéncellás járművek létezéséről, amikor a HY-GO fantázianevű jármű nyerte az alternatív hajtású járművek IV. Széchenyi futamát. Az ELTE Kémiai Intézetének munkatárai, valamint az ELTE Matematikai Intézet, továbbá a Mool Invest Kft és az STS Group Zrt, továbbá Czobor Imre alkották meg azt a járművet, amely legfeljebb 35 kilométeres óránkénti sebességgel, kilométerenként 10 liter hidrogén elfogyasztásával 0,9 kW teljesítménnyel 31 forintért képes egyetlen utasát 90 kilométerre eljuttatni. Összehasonlításképpen Karl Benz híres 1888-as modellje szintén körülbelül 90 kilométer megtételére volt képes, első változatának teljesítménye 1,5 kW volt, és 16 kilométeres óránkénti sebességre volt képes - húsz esztendővel később a Ford T modell már tömegterméknek készült. Magyarországon jelenleg is folynak olyan kutatási és fejlesztési tevékenység folyik, ami nincsen lemaradva a világ élvonalától.

A hidrogéncellás alkalmazások azonban ennél is előrébb tartanak: az Egyesült Államokban és Japánban már kereskedelemi forgalomban is kapható a Honda FXC Clarity modellje. Európában a BMW, a Fiat, a Morgan LIFEcar, a Peugeot és a Mercedes is sikeres prototípusokat épített. A vasúti közlekedésben az első személyszállító vasúti tesztüzemet az East Japan Railway Company hajtotta végre 2006. októberében, és 2007-től állította menetrendszerű üzembe a New Energy Train nevű, 2003-as fejlesztésű átalakított motorkocsiból. A motorkocsit két darab 65 kW teljesítményű hidrogéncellás hajtómű 100 km/ó végsebességgel hajtja.

A hidrogén közlekedési alkalmazása a gázolajnál és a benzinnél is régebbi: 1783-ban, mindössze tíz nappal Montgolfier első hőlégballonos repülőútja után szállt fel az első hidorgénnel töltött légballon, a La Charlièr 550 méteres magasságba. Az első transzatlanti repülőutat Zeppelin egyik híres léghajója tette meg. A hidrogén korai alkalmazása azonban nagyon balesetveszélyesek voltak. A mai hidrogéncellás alkalmazások olyan elektrokémiai folyamatra épülnek, amely égés vagy robbanás nélkül képesek közvetlenül áramot és hőt nyerni a hidrogénből – ennyiben a hagyományos elemekhez hasonlítanak.

A hidrogén a járműveken először a városi tömegközlekedésben fog tömegesen megjelenni, elsősorban mint elsődleges vagy másodlagos energiaforrás a buszokon, esetleg villamosokon és motorvonatokon. A telepített hidrogéncellás áramtermelő berendezések – világszerte több mint kétezer darab – szintén egyelőre másodlagos, áramszünet idején használt áramfejlesztést szolgálnak. Az ilyen áramforrások méretük miatt akár hordozóhatók is lehetnek. A technológia fejlődésével a hidrogén- és más üzemanyagcellák a kombinált hő- és villamos áram teremelésben is jelentős szerepet kaphatnak. Magyarországon a Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Platform (HTC Platform – pdf ismertető), illetve a Magyar Energetikai Társaság Hidrogén Tagozata dolgozik a hidrogénre alapuló technológiák bevezetésér a hétköznapi piaci alkalmazásokba. A HTC Platform közvetlen célja a hazai környzetvédelmi, energetikai és közlekedési szakpolitikák olyan alakítása, hogy Magyarország képes legyen befogadni a hidrogéncellás alkalmazásokat. A HTC Platform Stratégiai Kutatási Terve azt határozza meg, hogy milyen kutatási, fejlesztési, demonstrációs, és nem utolsósorban jogszabályi és közgazdasági feltételei vannak a hazai hidrogéngazdaság kialakításának. A Stratégiai Kutatási Terv Szocio-ökonomiai témák, a stratégia megvalósulásának feltételrendszere fejezetének témavezetője Antal Dániel (ITCB Consulting Kft), közreműködői pedig az Accusealed Kft, a Pylon Kft, a Szegedi Tudományegyetem Szilárdtest és Radiokémia Tanszéke. A Stratégiai Kutatási Terv elkészítését és szakmai, társadalmi vitáját a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. Amennyiben részt kíván venni a Stratégiai Kutatási Terv szakmai vitáiban, vagy üzleti, gazdasági elképzeléseit meg kívánja osztani velünk, vegye fel velünk a kapcsolatot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.