Ahogy arról korábban hírt adtunk, az Európai Bizottság 2009. május 27-én tette közzé az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakítására vontakozó javaslatait, amit az érintett szakmai szervezetek, iparági szereplők és érdeklődők július 15-ig véleményezhetnek. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a pénzügyi válságban különösen súlyosan érintett magyar hitelintézeti szektor szakszerű, magyar véleménnyel vegyen részt az európai szintű vitában. Együttműködési megállapodásunk alapján a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt mint a hazai bankrendszer kiemelkedő szakmai szervezetével arra vállalkoztunk, hogy interjúk és kérdőívek segítségével összegezzük a hazai piaci szereplők és fogyasztóvédelmi szervezetek véleményét, és azt szakszerű formában eljuttatjuk az Európai Bizottsághoz. Így azok az ügyfeleink és partnereink is bekapcsolódhatnak az európai szakmai vitára, akik kapacitások hiányában a brüsszeli szintű érdekérvényesítésbe közvetlenül nem tudnak bekapcsolódni. Kérjük, hogy véleményével, javaslataival keressen meg bennünket levélben, e-mailben vagy faxon, illetve amennyiben kérdőíves felmérésünkben kíván részt venni, jelezze irodánk felé igényét. A hazai véleményezésben részt vevő partnereinket természetesen folyamatosan tájékoztatjuk arról, hogy a véleményükből mi épül be az EU-szintű javaslatokba, illetve hol célszerű a magyar kormányzat nemzeti érdekvédő beavatkozását igényelni.

Megkezdtük a Magyarországon forgalmazott a központi és önkormányzati közigazgatásból és az állami és önkormányzati vállalatoktól származó üzleti, földrajzi, jogi, meteorológiai, társadalmi és közlekedési adatok piacának felmérést. Piackutatásunk célja, hogy a közszféra információinak újrahasznosításáról szóló 2003/98/EK irányelvből kiindulva elvégezzük

• A szabályozatlan piac méretének felmérését és annak ellenőrzését, hogy az árak vagy más feltételek nem túlzóak-e;
• Felderítsük a piaci anomáliákat, ideértve a diszkriminatív, halogató szerződési gyakorlatot, a túlzó árazást;
• Felmérjük, hogy vannak-e a kutatásba bevont információs körökben olyan hiányok, amelyek az üzleti célú hasznosítók számára annyira értékesek volnának, hogy azért megérné számukra fizetni.

A kutatás minden ügyfelünk és érdeklődő számára nyitott. Azokkal a szervezetekkel, amelyek üzletszerűen vásárolnak a közszférától adatokat, iratmásolatokat, térképeket, adatbázisokat, jogeseteket, vagy ilyen forrásból származó adatok üzletszerű feldolgozásával foglalkoznak, szívesen készítünk rögzített szerkezetű mélyinterjúkat – természetesen vállalva az üzleti titkok megőrzését és az eredmények megosztását. Az alkalmi vagy csak kisebb mértékben érdekelt érdeklődők számára pedig kérdőívet postázunk. Ha a témával kapcsolatban kérdése, témafelvetése van, esetleg jó vagy rossz tapasztalatai vannak a közadatokhoz való hozzáféréshez, írjon nekünk. Az általunk összeállított interjúvázlat és kérdőív egyben az Ön szervezetének információgazdálkodási kérdéseit is segíthet szisztematikusan áttekinteni. Munkákat a Neumann Ház Kht megbízásából végezzük, és az eredményeket az Elektronikus Kormányzati Központ a jogalkotási munkát megalapozó hatástanulmányként fogja kezelni. Felmérésünk az első, nagyon széles körű felmérés lesz a hazai piaci árakról, a piaci versenyről és a felhasználás anyagi feltételeiről. A kutatásba bekapcsolódó szervezetek véleménye és tapasztalatai így beépülhetnek az PSI-irányelvvel kapcsolatos hazai jogharmonizációs célú jogalkotási munkába. Az alábbi prezentáció rövid áttekintést ad az érintett információs körökről, illetve az interjúk szerkezetéről.

Az Európai Bizottság tegnap tette közzé hivatalos közleményét az európai pénzügyi felügyelet helyzetéről. Brussels, 27.5.2009 COM(2009) 252 final hivatkozási számú dokumentum csak a Bizottság munkanyelvein, angolul, németül és franciául érhető el. A Bizottság a következő intézményi javaslatokat tette:

• Létre kell hozni az Európai Rendszerkockázati Tanács (European Systemic Risk Council - ESRC) intézményét, amely a makroökonómiai, és a pénzügyi rendszer makroszemlétű prudenciális kérdéseit kell folyamatosan értékelje. Az intézmény célja korai jelzések megalkotása a pénzügyi rendszerre leselkedő makroökonómiai, részben külső veszélyekről. Az ESRC-nek nem volna hatósági jogkör, de az Európai Tanács és az Európai Parlament is rendszeresen beszámoltatná.

• Létre kell hozni az Európai Pénzügyi Felügyeletek Rendszerét (European System of Financial Supervisors - ESFS) amely a jelenlegi nemzeti, állami felügyeletek közötti információ- és feladatmegosztást tenné lehetővé, némiképpen az Európai Központi Bankok rendszeréhez hasonlóan, önálló jogi személyiség nélkül. Az ESFS közvetlenül segítené az európai pénzügyi jog betartásának ellenőrzését, illetve az egyes nemzeti hatóságok által kötelezően bevezetendő, a legjobb európai gyakorlatokon alapuló hatóságok módszereket és standardokat vezetne be.

Az Európai Bizottság közleménye, illetve az információs anyagok itt olvashatók angolul, franciául illetve németül. Az Európai Bizottság ezen az oldalon várja a szakmai szervezetek, piaci szereplők, szakértők és állampolgárok véleményét. A Bizottság javaslatait 2009. július 15-ig lehet véleményezni.

A magyarországi hitelintézeteknek jelentősen csökkentek a lehetőségei abban a tekintetben, hogy a jelentős részben euróban és svájci frankban eladósodott lakossági és kisvállalkozó szektorral szemben egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve kamat- és díjemeléseket hajtsanak végre. Mindez igen súlyosan érinti a bankokat a pénzügyi válság közben, és transzferárazásuk, árazásuk és kockázatkezelésük újraértékelését teszi szükségessé. Az Európai Unió Verseny Főigazgatósága 2005. június 13-án kezdett vizsgálatot, amelynek a két évvel későbbi végső megállapítása az volt, hogy egyes tagállamokban, és egyes – elsősorban a fizetési forgalomhoz kötődő – termékeknél úgy tűnik, hogy nem érvényesül a hatékony verseny, a bankok különféle okokból pedig egyfajta kollektív erőrfölényben lehetnek az ügyfeleikkel szemben. A közösségi versenyjogot Magyarországon értelmező Gazdasági Versenyhivatal ezt követően hasonló, a magyarországi banki piacokra vonatkozó vizsgálatot folytatott le. Ennek fő megállapítása az volt, hogy a Magyarországon sem érvényesül a lakossági és kisvállalkozói piacon a hatékony verseny, és ez különösen az egyoldalú szerződésmódosítások, valamint az árak, különösen a kamatok egyoldalú módosításának a lehetőségében áll fenn. A versenyhatóság nem állapított konkrét visszaélésszerű gyakorlatot, ehelyett a hitelintézeti törvény módosítását javasolta. A hitelintézet törvény módosítása a bankokat a legérzékenyebb pillanatban, a Magyarországot különösen erősen sújtó globális pénzügyi válság, illetve a Magyarországon különösen súlyosnak bizonyuló recesszió kezdetén érte utól. A bankokat – a jogalkotás általános szabályaival szemben – nem vonták be a törvénymódosításba, amelynek eredménye ellene a Bankszövetség és egyes bankok is tiltakoztak, állítva, hogy az ügyfelek számára kedvezőnek vélt módosítások a hitelfelvevők körét szűkíteni, a hitelek árát drágítani fogják. A bankok számára a legnagyobb kihívást a módosított hitelintézeti törvény 210. §-nak való megfelelés okozza, amely az egyoldalú banki feltételmódosításokat „referenciakamatlábhoz” kötve, vagy előre azonosított, a bankon kívül „egyedi tényezők” teljesüléséhez köti. A bankok számára igen nagy kihívást jelent, hogy olyan módon feleljenek meg a különös jogszabályi rendelkezéseknek, hogy az ügyfeleik számára előnyös, és ne hátrányos változás legyen. A magyar gazdaságban hosszú ideje nem képződik elégséges megtakarítás, így a magánszektor finanszírozását a bankok részben a legkülönbözőbb külföldi forrásokból – anyabankjaik vagy anyavállalataik saját betéteiből, kötvényeiből, más forrásaiból, nemzetközi bankközi piacokról és pénzpiacokról – oldják meg. A magyar bankoknak olyan referencia-kamatokat és referencia tényezőket kell meghatározniuk, amelyekhez aképpen köthetik magukat, hogy nem veszélyeztetik betéteseik megtakarítását (vagyis ténylegesen képesek is külföldről és belföldről ezen az áron pénzhez juttatni a hitelezett szervezeteket), betartják az anyavállalatokkal, anyabankokkal kötött szerződéseket az adóhivataloknak is megfelelő transzfer kamatszinteken, és elkerülik az egyoldalú szerződésmódosítás vagy a túlzó árazás versenyjogi vádjait. A banki ügyfeleknek és a bankoknak további kihívást jelent majd, hogy a bankok különféle nemzetközi kapcsolatai, illetve különféle nemzetközi tulajdonosi szerkezete miatt szükségszerűen nem összehasonlítható referenciatényezők és referencia-kamatszintek az ügyfelek számára érthetők legyenek. Ahogy az ügyfelek számára korábban ismert BUBOR referenciakamat lényegében értelmét veszítette a pénzügyi válságban, az újfajta, különféle nemzetközi piacokon jegyzett árakra alapuló referenciaszintek megértése az ügyfelek részéről is hosszú tanulást, a pénzügyi kultúra jelentős fejlődését igényli. Rövid távon az várható, hogy a bankok által meghirdetett referenciakamatok és referenciatényezők olyan sokfélék lesznek, hogy a törvényhozó által várt piaci átláthatóság nem növekedni, hanem csökkeni fog – egészen az euró hazai bevezetéséig.

A hidrogén lehet a jövő energiahordozója, amely képes a fosszilis energiahordozókból, a megújuló energiaforrásokból vagy a nukleáris forrásból származó energiát további káros anyag kibocsátása nélkül tárolhatóvá és felhasználhatóvá tenni. A hidrogén különösen jelentős szerepet fog játszani a megújuló energiaforrások piacának megteremtésében, hiszen lehetővé teszi a biomasszából, a geotermikus forrásból, a nap- vagy szélenergia tárolhatóvá és szállíthatóvá tételét. Magyarországon a szélesebb nyilvánosság akkor értesülhetett a hidrogéncellás járművek létezéséről, amikor a HY-GO fantázianevű jármű nyerte az alternatív hajtású járművek IV. Széchenyi futamát. Az ELTE Kémiai Intézetének munkatárai, valamint az ELTE Matematikai Intézet, továbbá a Mool Invest Kft és az STS Group Zrt, továbbá Czobor Imre alkották meg azt a járművet, amely legfeljebb 35 kilométeres óránkénti sebességgel, kilométerenként 10 liter hidrogén elfogyasztásával 0,9 kW teljesítménnyel 31 forintért képes egyetlen utasát 90 kilométerre eljuttatni. Összehasonlításképpen Karl Benz híres 1888-as modellje szintén körülbelül 90 kilométer megtételére volt képes, első változatának teljesítménye 1,5 kW volt, és 16 kilométeres óránkénti sebességre volt képes - húsz esztendővel később a Ford T modell már tömegterméknek készült. Magyarországon jelenleg is folynak olyan kutatási és fejlesztési tevékenység folyik, ami nincsen lemaradva a világ élvonalától.

A hidrogéncellás alkalmazások azonban ennél is előrébb tartanak: az Egyesült Államokban és Japánban már kereskedelemi forgalomban is kapható a Honda FXC Clarity modellje. Európában a BMW, a Fiat, a Morgan LIFEcar, a Peugeot és a Mercedes is sikeres prototípusokat épített. A vasúti közlekedésben az első személyszállító vasúti tesztüzemet az East Japan Railway Company hajtotta végre 2006. októberében, és 2007-től állította menetrendszerű üzembe a New Energy Train nevű, 2003-as fejlesztésű átalakított motorkocsiból. A motorkocsit két darab 65 kW teljesítményű hidrogéncellás hajtómű 100 km/ó végsebességgel hajtja.

A hidrogén közlekedési alkalmazása a gázolajnál és a benzinnél is régebbi: 1783-ban, mindössze tíz nappal Montgolfier első hőlégballonos repülőútja után szállt fel az első hidorgénnel töltött légballon, a La Charlièr 550 méteres magasságba. Az első transzatlanti repülőutat Zeppelin egyik híres léghajója tette meg. A hidrogén korai alkalmazása azonban nagyon balesetveszélyesek voltak. A mai hidrogéncellás alkalmazások olyan elektrokémiai folyamatra épülnek, amely égés vagy robbanás nélkül képesek közvetlenül áramot és hőt nyerni a hidrogénből – ennyiben a hagyományos elemekhez hasonlítanak.

A hidrogén a járműveken először a városi tömegközlekedésben fog tömegesen megjelenni, elsősorban mint elsődleges vagy másodlagos energiaforrás a buszokon, esetleg villamosokon és motorvonatokon. A telepített hidrogéncellás áramtermelő berendezések – világszerte több mint kétezer darab – szintén egyelőre másodlagos, áramszünet idején használt áramfejlesztést szolgálnak. Az ilyen áramforrások méretük miatt akár hordozóhatók is lehetnek. A technológia fejlődésével a hidrogén- és más üzemanyagcellák a kombinált hő- és villamos áram teremelésben is jelentős szerepet kaphatnak. Magyarországon a Hidrogén- és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Platform (HTC Platform – pdf ismertető), illetve a Magyar Energetikai Társaság Hidrogén Tagozata dolgozik a hidrogénre alapuló technológiák bevezetésér a hétköznapi piaci alkalmazásokba. A HTC Platform közvetlen célja a hazai környzetvédelmi, energetikai és közlekedési szakpolitikák olyan alakítása, hogy Magyarország képes legyen befogadni a hidrogéncellás alkalmazásokat. A HTC Platform Stratégiai Kutatási Terve azt határozza meg, hogy milyen kutatási, fejlesztési, demonstrációs, és nem utolsósorban jogszabályi és közgazdasági feltételei vannak a hazai hidrogéngazdaság kialakításának. A Stratégiai Kutatási Terv Szocio-ökonomiai témák, a stratégia megvalósulásának feltételrendszere fejezetének témavezetője Antal Dániel (ITCB Consulting Kft), közreműködői pedig az Accusealed Kft, a Pylon Kft, a Szegedi Tudományegyetem Szilárdtest és Radiokémia Tanszéke. A Stratégiai Kutatási Terv elkészítését és szakmai, társadalmi vitáját a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. Amennyiben részt kíván venni a Stratégiai Kutatási Terv szakmai vitáiban, vagy üzleti, gazdasági elképzeléseit meg kívánja osztani velünk, vegye fel velünk a kapcsolatot.

Válságinformációk értékelése szakmai délután a Bankárképzőben (Pete Péter - Eltecon; Antal Dániel - ITCB Consulting; Csermely Ágnes - MNB; Marsi Erika - Bankárképző)

Az elődások célja, hogy segítsenek eligazodni a válsággal kapcsolatos hírdömpingben, ismertessék és értékeljék a gazdasági szakemberek számára releváns információkat. A világgazdasági válság és a globális pénzügyi válság megkülönböztetése után Magyarország fiskális és monetáris politikai válaszairól, illetve ezek hatásáról lesz szó a magyar vállalkozások és a hitelintézeti szektor szempontjából, kitérve az egyes ágazati kilátásokra és finanszírozási keresletre, a magyar bankok helyzetére, piacára és kockázataira. Az előadások után teret adunk a szakmai kérdéseknek és vitáknak. A szakmai délután elsősorban banki fiókvezetőknek szól, de minden kedves érdeklődőt várunk!

Időpont: 2009. június 4. 13.30 - 17.30 Helyszín: Nemzetközi Bankárképző Központ, 1021 Budapest, Tárogató út 2-4. Jelentkezési lap (pdf)