A magyarországi hitelintézeteknek jelentősen csökkentek a lehetőségei abban a tekintetben, hogy a jelentős részben euróban és svájci frankban eladósodott lakossági és kisvállalkozó szektorral szemben egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve kamat- és díjemeléseket hajtsanak végre. Mindez igen súlyosan érinti a bankokat a pénzügyi válság közben, és transzferárazásuk, árazásuk és kockázatkezelésük újraértékelését teszi szükségessé. Az Európai Unió Verseny Főigazgatósága 2005. június 13-án kezdett vizsgálatot, amelynek a két évvel későbbi végső megállapítása az volt, hogy egyes tagállamokban, és egyes – elsősorban a fizetési forgalomhoz kötődő – termékeknél úgy tűnik, hogy nem érvényesül a hatékony verseny, a bankok különféle okokból pedig egyfajta kollektív erőrfölényben lehetnek az ügyfeleikkel szemben. A közösségi versenyjogot Magyarországon értelmező Gazdasági Versenyhivatal ezt követően hasonló, a magyarországi banki piacokra vonatkozó vizsgálatot folytatott le. Ennek fő megállapítása az volt, hogy a Magyarországon sem érvényesül a lakossági és kisvállalkozói piacon a hatékony verseny, és ez különösen az egyoldalú szerződésmódosítások, valamint az árak, különösen a kamatok egyoldalú módosításának a lehetőségében áll fenn. A versenyhatóság nem állapított konkrét visszaélésszerű gyakorlatot, ehelyett a hitelintézeti törvény módosítását javasolta. A hitelintézet törvény módosítása a bankokat a legérzékenyebb pillanatban, a Magyarországot különösen erősen sújtó globális pénzügyi válság, illetve a Magyarországon különösen súlyosnak bizonyuló recesszió kezdetén érte utól. A bankokat – a jogalkotás általános szabályaival szemben – nem vonták be a törvénymódosításba, amelynek eredménye ellene a Bankszövetség és egyes bankok is tiltakoztak, állítva, hogy az ügyfelek számára kedvezőnek vélt módosítások a hitelfelvevők körét szűkíteni, a hitelek árát drágítani fogják. A bankok számára a legnagyobb kihívást a módosított hitelintézeti törvény 210. §-nak való megfelelés okozza, amely az egyoldalú banki feltételmódosításokat „referenciakamatlábhoz” kötve, vagy előre azonosított, a bankon kívül „egyedi tényezők” teljesüléséhez köti. A bankok számára igen nagy kihívást jelent, hogy olyan módon feleljenek meg a különös jogszabályi rendelkezéseknek, hogy az ügyfeleik számára előnyös, és ne hátrányos változás legyen. A magyar gazdaságban hosszú ideje nem képződik elégséges megtakarítás, így a magánszektor finanszírozását a bankok részben a legkülönbözőbb külföldi forrásokból – anyabankjaik vagy anyavállalataik saját betéteiből, kötvényeiből, más forrásaiból, nemzetközi bankközi piacokról és pénzpiacokról – oldják meg. A magyar bankoknak olyan referencia-kamatokat és referencia tényezőket kell meghatározniuk, amelyekhez aképpen köthetik magukat, hogy nem veszélyeztetik betéteseik megtakarítását (vagyis ténylegesen képesek is külföldről és belföldről ezen az áron pénzhez juttatni a hitelezett szervezeteket), betartják az anyavállalatokkal, anyabankokkal kötött szerződéseket az adóhivataloknak is megfelelő transzfer kamatszinteken, és elkerülik az egyoldalú szerződésmódosítás vagy a túlzó árazás versenyjogi vádjait. A banki ügyfeleknek és a bankoknak további kihívást jelent majd, hogy a bankok különféle nemzetközi kapcsolatai, illetve különféle nemzetközi tulajdonosi szerkezete miatt szükségszerűen nem összehasonlítható referenciatényezők és referencia-kamatszintek az ügyfelek számára érthetők legyenek. Ahogy az ügyfelek számára korábban ismert BUBOR referenciakamat lényegében értelmét veszítette a pénzügyi válságban, az újfajta, különféle nemzetközi piacokon jegyzett árakra alapuló referenciaszintek megértése az ügyfelek részéről is hosszú tanulást, a pénzügyi kultúra jelentős fejlődését igényli. Rövid távon az várható, hogy a bankok által meghirdetett referenciakamatok és referenciatényezők olyan sokfélék lesznek, hogy a törvényhozó által várt piaci átláthatóság nem növekedni, hanem csökkeni fog – egészen az euró hazai bevezetéséig.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.